Het volkslied van Hongarije
Himnusz | Hymne |
Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, boséggel, Nyújts feléje védo kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendot, Megbunhodte már e nép A múltat s jövendot! |
(Vertaling volgt) |
Oseinket felhozád Kárpát szent bércére, Általad nyert szép hazát Bendegúznak vére. S merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hos magzatjai Felvirágozának. |
|
Értünk Kunság mezein Ért kalászt lengettél, Tokaj szolovesszein Nektárt csepegtettél. Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. |
|
Hajh, de buneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat Dörgo fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, Majd töröktol rabigát Vállainkra vettünk. |
|
Hányszor zengett ajkain Ozman vad népének Vert hadunk csonthalmain Gyozedelmi ének! Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! |
|
Bújt az üldözött, s felé Kard nyúlt barlangjában, Szerte nézett s nem lelé Honját e hazában, Bércre hág és völgybe száll, Bú s kétség mellette, Vérözön lábainál, S lángtenger fölette. |
|
Vár állott, most kohalom, Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom Zajlik már helyettek. S ah, szabadság nem virul A holtnak vérébol, Kínzó rabság könnye hull Árvák ho szemébol! |
|
Szánd meg Isten a magyart Kit vészek hányának, Nyújts feléje védo kart Tengerén kínjának. Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendot, Megbunhodte már e nép A múltat s jövendot! |
" A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.
Een leugenaar wordt sneller ingehaald dan een manke hond.
"